A három legfőbb ok: ezért állítja a közvélemény-kutató, hogy kétharmados győzelemre állnak Magyar Péterék

Magyar Péter Szegeden álmodott egy nagyot, ami két nappal később „valósággá” vált: ha valaki azt hinné, ilyen egyszerű a politikuslét Magyarországon, hatalmasat téved. A Tisza Párt elnöke a keddi kampányrendezvényén arról kezdett el beszélni, hogy a jövő évi választáson a kétharmados győzelem a célja, csütörtökön pedig a 21 Kutatóközpont közölte, a részvételüket biztosra mondók körében 51–37-re (!) vezet a Tisza a Fidesz előtt. Hogy miért pont ez az intézet tette közzé az eddigi legszélsőségesebb adatsort? Minimum három okot felsorolhatunk.

Kommunikációs fogás a kétharmados célkitűzés

A szervezet igazgatója Róna Dániel, aki korábban tanácsokat osztogatott a Párbeszédnek, a Momentumnak, Botka Lászlónak és Karácsony Gergelynek is, ráadásul megfordult a Mediánnál, amely a 21 Kutatóközpont után néhány nappal rendre hasonlóan „vad” elemzéseket tesz közzé.

Róna Dániel volt az, aki 2024 októberében először állította azt, hogy a Tisza népszerűbb a Fidesznél, majd nem sokkal később a Partizánban már hosszasan magyarázkodott arról, miért is nem teljesen valós ez a következtetés.

Deák Dániel, a XXI. Század Kutatóintézet vezető elemzője a legfrissebb adatsort látva rámutatott:

Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója azt nyilatkozta az ATV-nek, hogy Magyar Péter szegedi kétharmados kijelentése kommunikációs fogás, amolyan propagandatermék.

A 21 Kutatóközpont projektvezetője Magyar Péter kulcsembere lett

De nem szabad megfeledkezni a lenti képen Magyar Péterrel és a Tisza Párt vezető tagjai közé tartozó, majd hamar lecserélt Farkas Dezsővel pózoló Seprenyi Anitáról sem, aki az elnök állítása szerint kulcsfontosságú szereplője volt az országjárásának.

Nos, a CEU-n tanult Seprenyi Anitáról a Magyar Nemzet is megírta, hogy korábban a 21 Kutatóközpont munkatársa, projektvezetője volt, mielőtt Magyar Péter asszisztenseként folytatta volna pályafutását. Éppen ezért aligha véletlen, hogy a legszélsőségesebb eredményeket ez a központ teszi közzé, sőt, Magyar Péterrel előfordult már, hogy akkor beszélt az adatokról, amikor azok még nyilvánosságra sem kerültek.

Közvélemény-kutatás helyett közvéleményformáló-kutatás

Róna Dániel vezetésével a 21 Kutatóközpont egyébként középpontjában állhat a baloldali közvélemény-kutatók manipulációs kerekasztalának, amelynek a Magyar Nemzet szerint tagja a Medián, a Publicus, a Republikon Intézet, a Závecz Research és az Idea Intézet is.

A lap úgy tudja, ezek a cégek, hasonlóan a 2022-es választásokat megelőző időszakhoz, ismét összehangoltan, koordinálva dolgoznak.

A cikk szerint Róna maga is arról beszélt hogy a 2022-es választások előtt létezett egy kutatói tanács nevű fórum, amit az ellenzéki kampányközpont hozott létre.

„A központi kampánycsapat hívott közvélemény-kutatókat, hogy átbeszéljék a helyzetet” – idézte fel Róna, aki maga is részt vett az egyeztetéseken. Elmondta azt is, hogy nem voltak megfelelő minőségűek azok a kutatások, amelyek szoros versenyt mutattak a Fidesz és a baloldal között. A Magyar Nemzet állítása alapján

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója találóan úgy fogalmazott: Róna Dániel a közvélemény-kutatás helyett bevezette a közvéleményformáló-kutatás fogalmát.

Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala